BDSM - ha meghallod a szót, fájdalomra és kínra asszociálsz.
Ugyanakkor valami megmozdul a gyomrod tájékán, kiprólnád? Igen. Fájhat? Kicsit. A szemmaszktól a fenékpaskoláson keresztül Christian Grey bőrszíjáig, Anastasia kikötézésig széles a skála.
Ismered önmagad? Lenne határod? Hol lenne?
Zsolt és Viki izzó, kíváncsi, felfedezésre éhes szexuális életéből sem maradhat ki - részlet a Adriana Motta Swinger című könyvéből (www.swingerkonyv.hu)
"Zsolt életébe nyugalmat hoz a kiszámíthatóság; az, hogy tudja, nap mint nap ki mellé bújik be az ágyba. A szüntelen pörgés, a munka feszültsége mellett pár hónapig, hétig vagy még rövidebb ideig tolerálta a nők nyűgeit. Ha hiányzott a szex, bulizni indult, az ismerkedés nem jelentett gondot. Amikor kipihente az előző lányt, a díványon volt a következő. Viki nem várt izgalmat hozott, több időt tölt a lepedőn vele, mint a jövő-menő lányokkal. Stabilitás van az életében, stabilan Vikire vágyik. A hullámzó intimitást felváltotta a rendszeres reggeli, hazaérkezéskor a munka utáni vagy az elalvás előtti szex.
Tekinteteket vonzó, vágyakat lobbantó nőt irigyeltek ma este mellőle. Váratlanul éri a birtoklás, Vikit kizárólag ő kaphatja meg.
– Irány a fürdőszoba! – „Megteszi, amit az estélyen ígért”- fut át a lány fejében.
Viki elkészül a fürdőben, felizgatja a vízsugár, a tudat, hogy Zsolt várja. Felveszi a halványsárga organzablúzt, ami épp hogy takarja a csípőjét, gombjai a köldökéig nyitva. Belép a hálóba. Ezt nem! A lába földbe gyökerezik. A férfi a fotelban ül, fekete szaténköntöst visel, Viki sosem látta rajta. Lazán nyitott hajtókája feltárja a puhán szőrös mellkast, a köntös háromnegyedes ujjai azt üzenik: „Lásd az erős férfikaromat és játékos kezemet!” Csupán combközépig ér, pofátlanul kívánósan mutatja, hogy „egy mozdulattal kiköthetem az övemet, és a magamévá tehetlek”. Odamehetne eléje, letérdelhetne, és máris érezhetné a férfiassága ízét, miközben felnyúlna a karjával simogatni a mellkasát.
De Zsolt kezében egy korbács van, olyan, ami több keskeny bőrcsíkból áll. Viki arra gondol, van-e mögötte a fürdőnek ablaka, amin menekülni lehet. Lépni sem bír.
– Vetkőzz le! – Zsolt hangja nem bántó, nem parancsoló. Az erő, aminek nem lehet ellentmondani. A nyugodt erő hangja. Viki bénán áll. – Viki, vetkőzz! – A félelemtől mozdulatlan, Zsolt kíváncsian figyeli. Basszus, mint aki filmet néz. A blúz gombját érinti. – Folytasd! – A lány ujjai reszketnek. – A bugyit is! – „Csessze meg, meztelen leszek egy korbácsos, dögös férfival szemben!” – hangosan kimondhatatlan, csak gondolat. Megy a bugyi is. – Feküdj le! – Nemet kell mondani! Ránéz a férfira, tekintete a mellkasára, karjára, lazán omló-bomló övre esik. Nem mond nemet. Meztelenül lefekszik az ágyra, behunyja a szemét, várja az első ütést.
– Kicsim, nyisd ki a szemed! – Zsolt leül mellé. – Nem foglak bántani, gyönyört adok, nem fájdalmat. Fájt? – A bőrcsíkok végigsimítják a hasát.
– Nem – préseli ki a hangot.
– Ennyi lesz, tedd fel a kezed! – A vágy ver gyökeret Viki testében, a férfi nem fogja megütni. Selyemsállal az ágy végéhez kötözi a két kezét. A tehetetlenség fokozza az izgalmat. A korbács keskeny csíkjai a bőrét érintik. – Nagyobb terpesz! – Viki engedelmeskedik, az ostor a combján játszik, örvénylik a simítás alatt, az orgazmus megkönnyebbülésébe akar menekülni. Zsolt még nem engedi. – Nyisd ki a szemed, meg foglak ütni!
– Neem! – erőtlenül próbál ellenállni.
– De igen! Nem fáj, kicsit csípni fog. Az első ütés után eldöntöd, folytatjuk-e. – A lány szemére csipke szemmaszkot húz. – Tedd szét a lábad! – Viki nem lát, pusztán érez. Fél az első ütéstől, a combjai közé fogja kapni. A korbács lecsap… váratlanul a hasára, valóban csíp. Megkönnyebbül. – Fájt?
– Nem.
– Folytathatom?
– Igen. – A kéjvágy hajtja, nem hagyhatják abba. Zsolt játékszere simogat, valahol jár, ám a lány sose tudja, sose látja, hova csap le, hol érinti meg a következő pillanatban. Bárhol megtörténhet a testén. Fokozódó izgalmat hoz a bizonytalanság. Zsolt befekszik a nő két lába közé. Viki csípője megemelkedik. Megcsókolná a férfit, a hajába markolna, a selyemsál nem engedi. A szemmaszk is fent marad. Zsolt hirtelen érkezik meg. Basszus! Vikit váratlanul éri, a felső teste megfeszül, a válla és a csípője érnek csupán a lepedőhöz. Viki táncol az orgazmusban, saját testében öleli a férfit.
– Baszd meg, Viki! – a gyönyör hangja a Marsról érkezik.
Zsolt leveszi a szemmaszkot, eloldja a karját. A lány a zavar mozdulatával teszi tenyerét saját homlokára. Zsolthoz bújva elalszik, a férfi takarja be.
– Megismételjük az estét! – Zsolt a fekete, selymesen puha köntösben köszön jó reggelt.
– Neem! – harmatgyenge a tiltakozás.
– De igen! – megint a nyugodt erő, ami nem fenyegető, nem félelmes, ám ellenállhatatlan. Felteszi a szemmaszkot, a lány kezét sebesen kötözi ki. A bőrcsíkok puha útjukra indulnak, időről időre lecsapnak. A „hova csap le” bizonytalansága után Viki megkönnyebbülést érez a bőrén. Az összegyűlt feszültség feloldódik a csípőtáncot járó, belsőizom-összehúzó kielégülésben.
A reggeli némán elfogy, Viki a végére gyűjt erőt, hogy kérdezzen.
– Ez a te világod? – próbálja feldolgozni a meglepő játékot.
– Mi? – a férfi leteszi a kávéscsészét, Vikire figyel.
– A BDSM.
– A BDSM szópárokból álló betűszó, az SM-et De Sade márki nevével kötik össze. Nem bántanék nőt.
– A bondage a világod?
– Hogy érted, hogy a világom? A puha bondage, némi fegyelmezéssel, igen. Szeretem, selyemsál, szemmaszk, cirógató, mámorító ostor. – Zsolt természetesen, magától értetődően mondja.
– Változatosság?
– Részben. És gyönyör. Este és reggel is érezted. – „Valóban nem volt ilyen viharos orgazmusom, nem kell erre emlékeztetni”- idézi fel önmagában Viki az emléket. – Elég róla beszélnem… – „Mi a francért kell Zsoltnak látnia a rezdüléseket az arcomon?”- Bizsergés fut végig a karján és a lábán. A férfi a kanapéra fekteti. – Legközelebb kikötözöm a bokádat is, az ujjaim hadd járjanak a combod között addig, amíg akarom. – Nem tesz semmit. Viki két karját a feje fölött a karfára teszi, rajtuk pihenteti saját kezét, és csak beszél, mesél. Ez elég ahhoz, hogy felizgassa a lányt.
– Akarlak, Zso! – ajkához húzza Zsolt száját.
– Szeretni fogod, ha kikötözlek, és én szeretni fogom, amikor élvezel. – Viki tudja, hogy igaza van. – Mi van velünk, Vadóc? – Zsolt átható tekintete most bizonytalan.
– Mire gondolsz?
– Csak szex?
– Szemesi hétvége, a megunhatatlan rántottáid és zűrök körülötted. – tereli a témát.
– Az is egyfajta kapcsolat. A szenvedély stabilitásától nehéz szabadulni.
– Stabil szexkapcsolatot szeretnél?
– Lehet.
– Mit szeretnél?
– Maradj velem, sokáig!
– „A mélyben néma, hallgató világok…” – tűnődik Viki. – Az emberek leveszik a ruhájukat az érzelmeik kimutatása előtt. Miért van ez?
– Nálad miért van? – Vikinek nincs válasza, először öntötte szavakba a kérdést. – Marad az izzó szex, amíg nincs más.
– Kellemes és titokzatos, amióta ismerlek. Veled maradnék itt és most. – Nem tudja, Zsolt szeretne valamit mondani, vagy tőle akar valamit hallani."
Fotó: Pixabay
Kövesd az írónőt a facebookon is: Adriana Motta
Készlet erejéig a könyv 25% kedvezménnyel rendelhető meg
